Egy nagyon fontos áttörést jelenthet, mert egy kicsit nehéz az embereket, ezen belül sokszor még a fiatalokat is  a tespedtségből fölrázni. Fontos előrelépést is jelent a nemzetközi ifjúsági kapcsolatokban, hiszen Zirc ifjúságbarát önkormányzatnak számít. Nagyon nagy figyelmet fordítunk a fiatalokra, például ösztöndíjjal támogatjuk azokat a zirci középiskolásokat akik tanulmányaik során kiválóan teljesítenek, vagy elég csak arra az Ifjúsági Házra gondolni, ahol többek között a Let's Speak Art is helyet kap.

Melyiket lesz könnyebb megvalósítani, az áttörést, vagy az előrelépést?

Úgy gondolom, hogy a fiataloké a jövő. Ne felejtsük el, hogy Magyarországon volt egy rendszerváltás. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy ebben bizonyos generációk elfáradtak,  ez látható, sőt tapasztalható is. Ugyanakkor a fiatalok tele vannak energiával, és mivel ők vagy a rendszerváltás után, vagy közvetlenül előtte születtek, így szerencsére már nem lehetett részük azokból az időkből, amelyeket a rossz emlékei között őriz a lakosság idősebb része. Ők már az egyesült Európában és az internet elképesztően nyitott világában nőttek fel, így a mai fiataloknak óriási jövőjük van, bárhol is éljenek a világon, akár Zircen is.

Mit gondol, lesz Zircen folytatása a Let's Speak Art programnak?

Én azt szeretném, hogy legyen, mert azt gondolom, hogy ennek a programnak az alapkoncepciója - a művészet nyelvén beszélni - egy olyan ötlet, ami mindenki számára érthető. Úgy kommunikálhatunk különböző országok képviselőivel, hogy nem beszélünk egymás nyelvén. Gondoljunk csak a program munkacsoportjaira, például se a zenéhez, se a képzőművészethez nem szükséges nyelvtudás. A közös zenélés, vagy a közös alkotás ennek ellenére egy nyelven beszélést jelent. Így pedig komoly esély van arra, hogy ez a rendezvény hagyományteremtővé váljon. Ezért a város vezetése mindent meg is fog tenni ennek érdekében, és továbbra is támogatja majd ehhez hasonló ügyekben a lelkes és aktív fiatalokat, akik maguk valósítják meg az elképzeléseiket. 

 Beszélhetünk-e Zircen interkulturalitásról, és vannak-e ebből fakadó problémái a városnak?

A kérdés végén kezdeném. Nincsenek az interkulturalitásból fakadó problémái a városnak. Ugyanakkor annyira széleskörű sokszínűségről nem beszélhetünk, hiszen ellentétben némely bakonyi faluval, ahol együtt élnek magyarok, tótok, svábok és esetleg még roma népesség is található, Zircet magyarok és svábok, ma már úgy mondjuk „kisebbségi németek” lakják. A magyar és a német kultúra pedig jól megfér egymás mellett.

Milyen szerepet játszik a város életében a művészet?

Zircen mind a természet, mind a kulturális örökség nagyon komoly motivációs tényező, nyugodtan mondhatjuk, hogy a környezet adja a témát a művészek számára. Például Zirc szülötte a sokáig Prágában alkotó Bér Júlia festőművésznő, aki városunknak adományozta a neves festők munkáiból álló gyűjteményét, és nem mellesleg a napokban nyílik meg kiállítása Budapesten a Cseh Kultúra Házában. Nem feledkezhetünk meg Zirc művészeti középiskolájáról sem, ahol a Let's Speak Art festőműhelyének vezetője, Földesi Barnabás is tanít.

Nagyon gyakran emlegetünk két szót, az ifjúságot és a hagyományokat. Adódik a kérdés: feladata volna az ifjúságnak, hogy továbbvigye a hagyományokat?

A hagyományokból az értékeket érdemes továbbvinniük. A hagyomány tulajdonképpen nem más, mint egy nagy gyűjtőfogalom, amelyből minden kor kiválaszthatja, hogy mi az, amit értékként kezel. Ez az új minden generáció életében, hogy mást kezel értékként, mint a korábbi nemzedékek. Így a fiatalok csiszolják, finomítják, artikulálják a hagyományokat és egy új, sajátos módon jelenítik meg azokat.

Ebben itt nagyon fontos szerepet játszik az Ifjúsági Fórum, ahol felnőtt egy generáció, amely most már saját kezdeményezésekkel áll elő. Milyen érzés ezt látni?   

Természetesen nagyon jó, bár egyik szemem sír, a másik nevet, mégpedig azért, mert még több az olyan fiatal, aki passzívan áll a közösségi kérdésekhez. Pedig számtalan lehetőséget rejt ez a munka és ez a csoport. Egészen biztos vagyok benne, hogy azok a fiatalok, akik ilyen találkozókon, programokon vesznek részt,  könnyebben veszik az egyre inkább globalizálódó világ kihívásait. Jobban fognak tudni élni a kínálkozó lehetőségekkel. Ezek a lehetőségek, mindenesetre mindenki számára adottak, de csak azoknak fognak gyümölcsözni, akik már most kihasználják a kínálkozó alkalmakat. 

A Fórum kapcsán nem mehetünk el szó nélkül az Ifjúsági Ház mellett sem. Hogyan jött létre?

Valamikor a Magyar Honvédelmi Szövetsége tulajdona volt és a rendszerváltás után nem sokkal az önkormányzat tulajdonába került. A város korábbi vezetése bérbe adta az ingatlant, ahol diszkó volt minden hétvégén. Később, a bérlet felmondása után ifjúsági és mentálhigiénés központtá, egy többfunkciós épületté szerettük volna alakítani, és ez mára sikerült is. Így a kultúrált szórakozás és a társasági programok mellett, különböző alkohol- és drogprevenciós tevékenységek is zajlanak a házban, amelyek fontosságát nem is ecsetelném. Ezen kívül sportegyesületek edzenek, és zenekarok próbálnak itt. Valószínűleg a városi televízió is itt kap majd helyet.

Nem furcsa, hogy egy honvédelmi célokat ellátó ingatlanból egy ilyen békés célokat szolgáló ház lett?

Ez egyszerre szimbolikus és ironikus is, valamint jelzi, hogy milyen érdekes dolgokat hoz össze az élet. Illetve az élet és a fiatalok.